Élménybeszámoló
Most leírhatnám, hogyan zajlott le a verseny, de nem teszem, mivel aki ott volt úgyis tudja, aki nem volt, az is mert már utánanézett, ha nagyon érdekli, akit meg nem érdekel, az úgysem olvassa el.
Azt is leírhatnám milyen eredmények születtek, de ezt sem teszem, mivel ezt már úgyis mindenki tudja és nem is tartom fontosnak. Hiszen, ha azt a munkát, ami a verseny mögött volt, díjazták volna, akkor mindenki legalább három aranyéremmel ment volna haza.
Sajnos nem tudom mi alapján történt az értékelés, mert volt néhány olyan eset, ahol valakit önhibáján kívűl nem megfelelően ismertek el. De nem gond, a bírók is emberek. Akinek nem sikerült érmet nyernie, tulajdonképpen az is nyert - élményeket, ami ér annyit, mint egy érem.
Én is nyertem egy hatalmas élményt, ami nem is igazán élmény, hanem sokkal inkább egy felismerés.
A szemináriumtól kezdve elindult bennem valami, ami a verseny után teljesedett ki. Ez a valami annak a felismerése volt, hogy:
minden stílus szép ( a maga nemében), minden stílus jó ( a maga nemében), de a Tae-Kyon-hoz nincs fogható.
Ezúton szeretném megköszönni ( szerintem mindenki nevében) a felkészítést, ami elég fárasztó munka lehetett!
Valamint szeretnék mindenkinek gratulálni. Annak, aki éremmel gazdagodott, és annak is, aki "csak" élménnyel!
(Lehet, hogy nem a legjobb és legpontosabb beszámoló volt, de számomra ez volt fontos. Majd írjon valaki egy összeszedettebbet!
)
